Linux Akadémia

Ha webszervert készítesz, nézd meg az alternatívákat! Az Apache mellett több, kiváló szerver szoftver létezik, mely a legtöbb esetben gond nélkül használható az Apache helyett. Ilyen a lighttpd és az nginx is. Az előbbi az abszolút pehelysúly képviselője, míg az utóbbi egy kiváló középút: gyorsabb, megbízhatóbb és lényegesen kisebb erőforrás igénye van, mint az Apachenak.

Ha a webszervernek dinamikus oldalakat kell kiszolgálnia (pl. PHP programmal), nézd meg a FastCGI technikát. Ezzel teljesen függetlenítheted a webszervered és az alkalmazást futtat környezetet. Igaz ez a fenti három webszerver bármelyikére. AZ Apache esetén a mod_php-val szemben itt nem kényszerülsz bele a "prefork" alapú, nem túl jól skálázódó megoldásba, így a szervered teljesítménye jelentősen nőhet. A biztonság terén is sokat ér, hiszen ettől kezdve a PHP program nem a webszerver felhasználójával fut, hanem akár minden egyes virtuális hoszt esetén lehet különböző anélkül, hogy a webszervernek root jogokkal kelljen indulnia.

Aki ma azt állítja, hogy ő nem használ Linuxot, az vagy nem tud róla, vagy letagadja. Vagy egyáltalán nem használ semmilyen gépet, internetet, semmit, aminek köze van a számítástechnikához.
Sok éve, amikor Linust megkérdezték, hogy mi a terve a Linuxszal, azt mondta viccesen, hogy a világuralom. Az akkor viccesnek tűnő kijelentés mára a gyakorlati valóság.
Linuxot használsz, ha Android okostelefon vagy táblagép van a kezedben. Nagy valószínűséggel szintén Linuxot használsz, ha van otthon wifi routered, ugyanis ezek jelentős részében is ez teljesít szolgálatot. Linuxot használsz, ha egy modern televíziót nézel. És most nem csak az okos (smart) TV-kre gondolok, egy mezei plazma vagy LCD is nagy valószínűséggel Linuxot futtat. Nekem itthon a Panasonic TV-m biztosan, a menükben meg is találom az ide vonatkozó GPL licencet és a forráskód letöltési linkjét is.
A webszerverek igen szép számban szintén Linuxot futtatnak. A Facebook is, ha jól tudom. Tehát böngészés közben is Linuxot használsz.
Az, hogy az otthoni gépeden, notebookodon Linux van-e, ehhez képest már csekélység. Ez teszi ki a mai modern eszközök töredékét.

Szokták kérdezni, hogy miért nem az ifconfig-ot használom amikor a hálózati eszközök adatait akarom megnézni, módosítani. A válaszom az, hogy az ifconfig/route páros már elavult és az ip tökéletesen helyettesíti azokat! Elhangzott minap egy kérdés:

Hogy nézem meg egy interfész forgalmi adatait? Íme a válasz:

"ip -s link list eth0" illetve ha a hiba statisztika is kell akkor:

sudo ip -s -s link
[sudo] password for user:

2: eth0: <BROADCAST,MULTICAST,UP,LOWER_UP> mtu 1500 qdisc mq state UP qlen 1000
    link/ether 44:1e:a1:3b:6e:0b brd ff:ff:ff:ff:ff:ff
    RX: bytes  packets  errors  dropped overrun mcast
    4206070050 206693399 0       0       93      1108
    TX: bytes  packets  errors  dropped carrier collsns
    2463138977 92116959 0       0       0       0

Ha egy rendszerről adatot kell menteni, két kedvencem van. Az egyik a dar, mely egy helyi fájlba tud menteni. Annyival több egy "mezei" tömörítőnél, hogy képes különbözeti mentést is csinálni. Kifejezetten alkalmas akár rendszeres mentésre is belső diszkre vagy USB-s tárolóra.
Ha komolyabb kell, ott a duplicity. Ez már hálózatra is tud menteni és ismeri a növekményes mentési módszert. Szinte minden közismert hálózati protokollt kezel: menthetsz többek között ftp, sftp, rsync szerverekre. A mentést tudja titkosítani, így akár online mentésre is alkalmas. Egy teljes mentés elindítása a /home-ról nagyjából ennyi: duplicity full /home rsync://backup.lan/backup/home/

Ma egy egyszerű, de annál hatékonyabb rendszer- és szolgáltatás figyelő megoldást ajánlok a figyelmedbe. A monit kicsi, könnyű beállítani és sokat segíthet. Azon felül, hogy képes figyelni az erőforrásokat és szólni ha gond van (sok CPU-t vagy memóriát "eszik" valami, kevés a hely a diszken, stb.) képes beavatkozni is. Megmondhatod neki, hogy indítsa újra a rendszeresen leálló ppp/pppoe programot, vagy éppen indítsa újra az Apache-ot, ha az megint túl sok memóriát fogyaszt.
Mindezt egyszerűen, jól átlátható beállításokon keresztül.
Ha van kedved kipróbálni, Debian/Ubuntu alatt az "apt-get install monit" után a /etc/monit alatt találod a sok-sok példával teletűzdelt beállításokat.

Tudtad, hogy az ssh alkalmas arra, hogy távoli, nem biztonságosan kommunikáló szolgáltatást biztonságosan elérj, vagy épp egy belső hálózati szolgáltatáshoz hozzáférj "kintről"? Az ssh port-továbbító szolgáltatása éppen erre való. A használata roppant egyszerű. Tegyük fel, hogy a Minta Kft. belső hálózatán lévő webszervert akarod elérni valahonnan a nagyvilágból és nem akarsz VPN-el bajlódni. A Minta Kft. belső hálózata a 192.168.1.0/24, a szerver címe 192.168.1.10, a webszerver ezen a 80-as porton érhető el. A Minta Kft. tűzfala az fw.minta.hu címen van. Ekkor az ssh-nak az alábbi paramétereket kell adnod:

ssh -L 9898:192.168.1.10:80 fw.minta.hu

A sikeres authentikáció és belépés után a helyi géped böngészőjébe beírhatod a http://localhost:9898 címet és a kapcsolat a Minta Kft. belső webszerverének 80-as portján landol és a tűzfalig biztonságban van.

Ugyan ez működik Windows alól a puttyban is, csak ott a menükben kell az átirányítást megcsinálnod.

Ha kicsi és egyszerű DNS vagy DHCP szerverre van szükséged (pl. tűzfalon), akkor a dnsmasq-t javaslom. A telepítése után (Debien/Ubuntu alatt apt-get install dnsmasq) mindössze pár sor kell hozzá, hogy DHCP szerver is legyen (DNS megy alapból):

dhcp-range=192.168.1.100,192.168.1.199,255.255.255.0,12h
dhcp-authoritative

A DNS "zónát" pedig egyszerűen a /etc/hosts fájlba kell írni.